Egy Párizs központjában található stúdióban kalaptervezők íróasztaluk mellett több mint 50 éves varrógépeken fáradoznak. A fekete szalaggal díszített kalapok, valamint a nyúlfedorák, harangsapkák és egyéb puha kalapok a hat éve született Mademoiselle Chapeaux apró műhelyében készültek, amely a kalapreneszánsz élén állt.
Egy másik irányadó a Maison Michel, a csúcskategóriás kalapok egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő neve, amely a múlt hónapban nyitott butikot a párizsi Printempsben. A márka következői közé tartozik Pharrell Williams, Alexa Chung és Jessica Alba.
„A kalap új kifejezés lett” – mondja Priscilla Royer, a Chanel saját kiadójának művészeti igazgatója. Bizonyos értelemben olyan, mint egy új tetoválás.”
Az 1920-as évek Párizsában szinte minden sarkon kalapüzlet működött, és egyetlen magát tisztelő férfi vagy nő sem ment el otthonról kalap nélkül. A kalap a státusz szimbóluma, nem csak abban az időben, vagy a divatvilág felé vezető úton: sok híres kalapács később nagyon érett divattervezővé fejlődik, köztük Gabrielle Chanel (a neve Coco kisasszony), Kanu Lanvin (Jeanne Lanvin) és (2) egy évszázaddal ezelőtt Ross harangtemplom (Rose Bertin) – ő Mary. Antoinette Queen (Queen Marie Antoinette) varrónő. Ám az 1968-as párizsi diákmozgalom után a francia fiatalok felhagytak szüleik zsarnoki szokásaival egy új szabadság érdekében, és a kalapok kiestek.
Az 1980-as évekre a hagyományos 19. századi kalapkészítési technikák, mint például a szalmakalapvarrás és a gyapjúkalap gőzölése teljesen eltűntek. De most, hogy kielégítsük a kézzel készített, testreszabott kalapok iránti növekvő keresletet, ezek a technikák visszatértek, és a kalaposok új generációja újjáéleszti őket.
Az Euromonitor piackutató cég szerint a kalappiac értéke évente körülbelül 15 milliárd dollár, ami az 52 milliárd dolláros globális kézitáskapiac töredéke.
De a kalapgyártók, mint például Janessa Leone, Gigi Burris és Gladys Tamez, mind gyorsan növekszenek, és a világ minden tájáról érkeznek a megrendelések, még akkor is, ha nem Párizsban, hanem olyan nyüzsgő divatfővárosokban, mint New York vagy Los Angeles.
A párizsi, londoni és sanghaji kiskereskedők azt is elmondták, hogy jelentős növekedést észleltek a kalapeladásokban. Mind a Le Bon Marche, mind a printemps, az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton tulajdonában lévő csúcskategóriás párizsi áruházak azt tapasztalták, hogy az elmúlt három negyedévben nőtt a kereslet a férfi és női kalapok iránt.
A rivális lane crawford, amelynek áruházai vannak Hongkongban és a szárazföldön Kínában, azt mondta, hogy éppen 50 százalékkal növelte kalapvásárlásait, és a kalapok az egyik legkelendőbb divatkiegészítőjévé váltak.
Andrew Keith, a cég elnöke elmondta: "a népszerű stílusok általában a klasszikusok átdolgozásai – fedorák, panamák és karimái férfiaknak és nőknek egyaránt. "Voltak ügyfeleink, akik azt mondták, szeretnek kalapot viselni, amikor hétköznapiak, mert természetes és hétköznapi, de mégis stílusos és stílusos."
A net-a-porter online kiskereskedő szerint a fedora még mindig a vásárlóik kedvenc kalapstílusa, annak ellenére, hogy a közelmúltban megugrott az alkalmi sapkák és a sapkák eladása.
Lisa Aiken, a net-a-porter kiskereskedelmi divatigazgatója, amely ma már a milánói székhelyű Yoox net-a-porter csoport tagja, elmondta: „a vásárlók egyre merészebbek és magabiztosabbak saját személyes stílusuk kialakításában.” A kalapeladások legnagyobb növekedését Ázsiában tapasztalták, ahol a kínai kalapeladások 14 százalékkal nőttek 2016-ban az előző év azonos időszakához képest.
Stephen Jones, a londoni kalaptervező, aki saját kiadót alapított, és számos női divatüzlet, köztük a dior és az Azzedine Alaia társtervezője, azt mondja, még soha nem volt ennyire elfoglalt.
Hozzátette: "a kalapok már nem a presztízsről szólnak; hűvösebbnek és jelenlévőbbnek tűnnek az emberek. Egy kalap ragyogó szikrát adna a mai meglehetősen zord és félénk világnak."
